2013. február 23., szombat

Régi magyar bányavárosok III. Besztercebánya

Besztercebánya legfőbb látnivalója a várnegyed, melyen belül a fantasztikusan szép, és elég nagy főteret és néhány templomot találhatunk.
A színes, szép helyreállított házacskák négyszög alakban fogják közre a teret, a tér végén pedig a templomnegyedet találhatjuk. A várnegyed részeként épített eredetileg román stílusú templomot Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel. Az 1761-es nagy tűzvész után barokk stílusban építették át.
A tér végén még két templom található, egyiket szlovák templomként ismerik.
Szép gótikus és reneszánsz polgárházakban gyönyörködhetünk, a stílusok tobzódnak a hegyekkel körül ölet kisváros terén.
Ha elfáradtunk, a sok vendéglő közül csak választanunk kell egyet, és máris ehetjük 3,80 Euróért turistamenüben a szlovákok kedvenc ételét, a szaftos sült malac, párolt savanyú káposzta és knédli összetételt. Utána jófajta sörrel tudunk torkot öblögetni, bár választék inkább az üzletekben volt.
Mi ezt a bistrot választottuk:
 A menü nem volt nagy adag, viszont nagyon finom volt.
Ebéd után még egy kis városnézés következett, aztán a Felvidéki hétvégém sajnos vége felé járt, haza kellett indulni. Hazafele a rossz, kátyús utak miatt a Bánrévei határátkelő felé vezető utat választottam, de csak hajszállal volt jobb, mint Komárom felől érkezni.
De mégis megérte, nagyon szép régi történelmi magyar városokat láttam, és megállapítottam azt is, talán picit szegényebbek az emberek, mint nálunk.
Besztercebánya ma Közép Szlovákia központja, szlovák neve Banská Bystrica. A tatárjárásban elpusztult települést IV. Béla emelte városi rangra, majd türingiai szászokkal telepítette be. A legjelentősebb bányavárosok egyike. Itt tartották Buda visszafoglalása után az első országgyűlést 1620-ban, 1703-ban pedig Rákóczi kurucainak adott otthont. 
Miután a császáriak visszafoglalták, erődítményeit fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét pedig még maga Mária Terézia alapította. Trianonig Zólyom vármegye székhelye volt, 1944. augusztusában pedig itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés.
Az utcán több helyen hallottunk magyar szót.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése