2013. március 25., hétfő

Várnak a Várak mozgalom - Lovasberény várai

Két várat ill. két várnak a helyét kerestük föl Bettivel vasárnap, a Várnak a várak túramozgalom keretében. Az egyik a Lovasberényi Szűzvár, másik szintén Lovasberényben a Mihály-vár.
Bevallom, sosem hallottam róluk, így örömmel vettem Nyevrikel Zsolti tájékoztatását, történetükről.
Szűzvár
Lovasberénytől kb. 4 km-re található a Szűzvári hegy, melynek északi végében figyelhető meg egy természetes vízmosás, ami vélhetően a vár védelmét adta. A régészeti feltárások során bronzkori leletek kerültek elő, de mivel Szűzvár formája nem tartozik a bronzkori földvárformák közé, elképzelhető, hogy az őskori telepre építhették később az erődítést. Nyomai sajnos már nem látványosak, inkább csak presztízs kérdés nálam a földvárak helyeinek felkeresése.
Mihály-vár
Lovasberény faluból a sárga háromszög jelzésen indultunk el, kb. 2,5 km gyaloglás után megtaláltuk a szalagozással jelzett domb alját, és a dombtetőn az egykori Mihály-várat. A széles dombháton lévő földvár kétrészes, egyik része stílszerűen a kis-vár, másik a nagy-vár. A kettőt széles bemélyedés választja el, ez lehetett eredetileg a feljáró a vár területére. A többi földvárhoz hasonlóan a 19. század végén említik először, 1964-től, majd 1977-ben került sor feltárására. Előkerültek településmaradványok, házak, kemence, tűzhelyek, még bronzöntő műhely tárgyai is. A leletek az őskori Vatyai kultúrából származnak, ami nem igazán tudom micsoda.
Zsoltitól átvettük  a csoki és kitűző járandóságunkat, az oklevelet, leírást, elhoztuk Józsi bácsit útitársnak, és szépen visszaballagtunk a jelzésen.
Hideg volt, de egy kis kirándulásnak éppen megfelelt.
(Kilátás a Szűz hegyről)

2 megjegyzés:

  1. Szia Erzsi!

    Régészetileg a földvár az egyik legizgalmasabb objektum!:-) Remélem, hasznodra lesz az alábbi „kis szöszenet”a Vatya - kultúráról:

    A Vatya - kultúra a középső bronzkor idejében alakult ki (Kr.e. 2. évezred közepe) a Duna mentén, a Mezőföldön, illetve a Duna – Tisza közötti területen. A termékeny lösz területnek köszönhette gazdagságát, így a mezőgazdasági termékeivel és állatállományával kereskedett.

    Újlengyel, Vatya pusztán terült el az a temető, mely névadó lelőhelye lett a kultúrának.

    A földvárai sánccal és árokkal erődített tell- telepek, néhánynál belső tagolás figyelhető meg, amit Te is láttál Lovasberényben. Ma kb. 30 Vatyai tell – telepet ismerünk A kultúra népe egyhelyben lakott, döngölt – vert agyagú, illetve karóvázas, nádra tapasztott falú - és padlójú épületekben. Az ásatási eredményekből tudjuk, hogy amikor az épület már túl romos volt vagy esetleg a tűz martaléka lett akkor a romokat elegyengették, és ráépítettek egy új építményt. (Az ilyen egymásra épült rétegzett településeket nevezzük tellnek – arab szó.)
    A kultúrára jellemző még a telepen belül ásott gödrök nagy száma, amely a növénytermesztéssel és állattartással van kapcsolatban.

    A Vatya - kultúra temetkezésére a több száz síros temetők a jellemzőek, amelyek a telepek közvetlen környeztében voltak. Halottaikat elhamvasztották, majd az emberi maradványokat halotti urnákba helyezték anatómiai sorrendbe. Az urna száját tállal fedték le, illetve a belsejébe vagy mellé kis bögrét tettek.

    További kellemes földvár nézegetést, felfedezést!:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm régész barátnőmnek a tartalmas ismertetést, így már tényleg sokkal izgalmasabb egy földvár megtekintése. Ez a fajta részletes történelmi tudás azt hiszem hiányos az átlag túrázónál, és én külön örülök ha hozzáfűztök a túrákhoz ilyen jellegű dolgokat.
      Köszönöm.

      Törlés