2013. szeptember 26., csütörtök

Vöröskő 15

Még nem voltam a Vörös-kő túrán, épp itt volt az ideje, hogy ezt a környéket is bejárjam. A túra Leányfaluból, a Faluháztól indult, ahol népes sereg fogadott a rajtnál. Úgy látszik a jó idő, és Pest közelsége sok embert csábított túrázni. A nevezés 800 Ft volt, én picit drágának találtam, bár a szolgáltatás szőlőcukor, ropi és a túra végén zsíros kenyér volt, valahogy mégis. Lehet hogy azért, mert csak egy rövid távot mentem, s ennyiért akár 25 km-t is gyalogolhattam volna....
Leányfaluban mindjárt a piros jelzést kerestem meg, azon indultam fölfelé, természetesen emelkedőnek. Az itiner ígérete szerint, ebből volt bőven ezen a túrán. A 13,7 km-hez 723 m szint járt, ami nem kevés. Szóval emelkedtem egyre, végig szép házak mentén, aztán fel az erdőbe. Miután felértem, az első ponthoz, Csilláék fogadtak egy csomag ropival. Jól kiszuszogtam magam, aztán tovább a gerincen, megint csak emelkedve. Az útvonal mentén több forrás is volt, a Vörös Meteor, a Csaba kút, aztán a Hétvályús, és a végén a Rekettyés.
A talaj köves, sziklás, én szeretek az ilyenen menni, nekem izgalmasabb. A nagy emelkedés után, nagy lejtő következett szerpentines formában. Gyanúsan mélyre ereszkedtünk, meg is lett a böjtje.

A Hétvályús forrásnál lévő ponton megilletődve néztem fölfele, mert olyan meredek kaptató várt, amilyet már régen másztam meg.
Nem volt könnyű egyáltalán, bár az út száraz volt, és a gyökerek szinte lépcsőként szolgáltak. Elképzelem milyen lehet esőben, szinte négykézláb kell felmászni szerintem.
Igaz, fentről csodálatos a kilátás, mindig megéri hegyre mászni.
A tetőn haladva nemsokára megláttam a Vörös-kőt is végre, nagy nyüzsi volt a pont körül. Begyűjtöttem a pecsétet, fotóztam kicsit, aztán ismét lejtőnek ereszkedtem, keskeny erdei szerpentinen.
Az ereszkedés sem könnyű, jobban megviseli a térdet, mint a hegyek. No de ezek nem problémák, a lényeg, hogy remek volt az idő, szépséges a táj, fantasztikus a látvány a Dunára, szóval összességében nagyon jó kis túra volt. A jelzések végig jól követhetőek, a szervezés teljesen rendben volt. Az nem tetszett csak, hogy a sok emberből sokan hangoskodtak. Én a csendet szeretem, a túrákon sokkal inkább azt keresem. Az erdők mellett sok szép őszi kikerics nyílott, a kökénybokrok is kékültek, szóval szépséges volt a természet.

Miután a Rekettyés forrásnál lévő ponthoz tettem egy kitérőt, már csak a piros kereszten volt pár km hátra. Leányfalu megint másik arcát mutatta, szép házak, vagyis inkább villák között ereszkedtem a cél felé. A végén a Duna part is beletartozott az útvonalba. Még lehetett látni a fákon az árvíz maradványait. A bicikliúton érkeztem be a célba, ez azt hiszem a bicikliseknek - akik elég sokan voltak - nem nagyon tetszett. Bizony a túrázók nem figyeltek, és mentek középen nagy megelégedéssel.

A célban átvettem a kitűzőt és oklevelet, és nyugtáztam, hogy jó kis túra volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése