2013. október 24., csütörtök

Törökkoppány

Október 19-én Törökkoppányban vettem részt a Koppány 20 túrán. Szép őszi túraidő volt, igazán érdemes útnak indulni túrázni, kirándulni, annyira gazdag színekkel vár minket az erdő. Kissé messze volt a Somogy megyei kis falu, ahonnan a Szent Kristóf egyesület indította a teljesítménytúráját. Gyors rajtolás a falu közepén lévő Hangya Házból, 800 Ft befizetése után. Útvonal leírás, térképvázlat a kezünkben, s indulunk a faluból a Koppány folyó hídján át. A jelzések jók, az első emelkedőnél a kabát lekerül, hamarosan a pulóver is melegnek bizonyul. Jó idő van, nem kell sok cucc, bár már közel 300. túrámon leszek túl, mindig elkövetem azt a hibát, hogy egy plusz réteget viszek magammal. Meg kell tanulnom végre, az a jó, ha a túra elején kicsit fázunk.
Az első ellenőrzési pont előtt Balogh Laciékkal futok össze, rég találkoztunk, kicsit örülünk, aztán ők el, én meg fel a kilátóhoz. A nagy sietségben a kápolnát meg sem néztem, ezt egész végig bántam. De a táj szép, a dombok mindenütt velünk vannak. Löszös úton folytatjuk a gyaloglást, Zolival és Ferivel baktatok, még mindig jók a jelzések, beérünk a második ponthoz a Török kúthoz. A török hódoltság idején innen vezették a vizet agyagcsöveken a törökök épületeihez.

A pontőrök csokit osztanak, én az őszi erdőben gyönyörködöm. aztán ismét felfele erőlködök, de az előttünk átrohanó 6 nagy őz, feledteti az emelkedő kínjait. Vadakat, különösen őzeket látni egy túrán mindig nagy gyönyörűség. Miután felérünk a dombra, ismét lefele kanyarodunk, a második forráshoz, ahol egy kódot kell felírni. A Gyertyánosi forrás kis kutyaólhoz hasonlít, az erdő mélyén található.
Tovább ballagunk, élvezve a szép időt, a jó levegőt, és a csendet, amit csak a csicsergésem ronthat el. :-)
Az erdőben össze - vissza tekergünk, de az útvonal jól követhető. Hamarosan megérkezünk egy kis tóhoz, a Patkó kút mellett, ahol fedett asztalos, pados kirándulóhely található. Pecsételünk, fotózunk, összefutunk Vadmalacékkal, és bámuljuk a fakitermelőket. Erdészeti úton gyalogolunk, jó a vonalvezetés, nincsenek jelöletlen, járatlan ösvények. A tetőn ismét egy keresztbefordulás, itt találkozunk Lillával és Irénével, akikkel együtt folytatjuk immár a túrát.
A kilátás gyönyörű, bár olyan érzésem van, mintha mindig csak felfele mennénk. A 495 méteres szintkülönbség nem kevés, és a dombvidéken gyalogolni nem könnyebb mint egy-két meredek hegyre fel. Persze szépségében nem csalódom, főleg, hogy szőlők, pincék következnek, és egy újabb ellenőrzőpont. Almát kapunk a pecsét mellé, aztán megint fölfele, immár teljesen a gerincen gyalogolunk.
Szép a kilátás, élvezetes a túra, s lassan közeledünk a vége felé. A Koppány folyó mellé érkezünk, a patakparton folytatjuk utunkat. Ez kissé unalmas, és nem is jól járható a frissen kaszált gazon.
Beérünk a faluba, itt a cél, megkapjuk a kitűzőt és az emléklapot, én még veszek egy füzetecskét a Koppány környéki túramozgalomról. Így majd visszatérek, és megnézem a kimaradt kápolnát is.
A túra végén zsíros kenyér, vajas és lekváros kenyér a választék, és víz is volt mindig útközben.
Jól szervezett, remek túra, számomra ismeretlen környék, tetszett nagyon.
És persze a társaság is nagyszerű volt.

Törökkoppány a Somogy-Tolnai  dombság erdőkkel, rétekkel gazdagon tarkított vidékén, a nevében is történeti múltját hordozó Koppány folyó völgyében fekszik. Egykor szép vára volt, melyet a török megostromolt, és elfoglalt. A Koppányi Aga testamentuma c. könyv innen eredező történet.A törökök a vár mellett dzsámit is építettek, és más épületeket, majd 100 évig bitorolták a környéket.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése