2015. március 12., csütörtök

Murau síparadicsom

Túra híján síelni voltam múlt héten Ausztriában. Jó kis hely Murau, aránylag gyorsan elérhető, forgalom nem volt nagy. Szálláshelyünk a Magyar Club Hotel nem olcsó, de nagyon kellemes "pályaszállásán" volt, ahonnan reggelente sícipőben baktattunk a felvonóig.
A bérletárak szokásos Ausztriaiak, de a sízés öröme mindent űberel.
A pályák nekem nagyon tetszenek, a hosszú kéktől, a változatos pirosig minden van. A hét végén már a feketén is lemerészkedtem, bár mivel nem szeretem a sebességet, nem igazán élveztem.
A pirosak viszont nagyon kellemesek, élvezhetőek. Felvonó dögivel, és én még a csákányozást is élveztem.
Egy nagyon nagy hóvihar után végig napos időnk volt, remekül sikerült a csúszkahét. Nem estem, tehát alakul a tudásom is. Az utolsó napon már jóval nagyobb sebességgel száguldottam le, mint első nap. Szóval, gyakorlat teszi a mestert. :-) Nos a pálya ördöge sosem leszek, de nem is készültem erre.
Remek stresszoldó hét volt, sok szaunázással, és mozgással. Nem gondoltam gondokra, munkára, csak a csúszásra. Teljes feltöltődés működött.
Az meg, hogy a falubéli ismerősökkel a Kresiberg tetején találkoztam, azt jelzi, kicsi a világ. Mindenütt ismerősökre lelünk.
A fenti kép pedig a hütte-hangulatról árulkodik. A szokásos gőzgombóc, kaiser smarren és wiener snitzelen kívül házi sonka, kolbász és szalonna pótolta a kalóriákat.
Sok hó volt, főleg a Rosenkranz tetején 2100 m fölött. A sízés isteni sport, aki teheti tanulja meg, és élvezze. Nem olcsó mulatság, de garantáltan kikapcsol és felfrissít.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése