2016. május 31., kedd

JÁTÉK JÁTÉK JÁTÉK

Hamarosan 5 éves lesz a blogom, ennek örömére, és az olvasók örömére játékot indítok. Nem is egyet, minden héten lesz még valami új.

Első körben az lenne a játék lényege, hogy aki megfőzi a blogba felkerült bármelyik receptemet, lefotózza, elküldi az e-mail címemre (jakab.erzsebet0@gmail.com), megnyerheti Hegyi Barbara Abraka-babra című szakácskönyvét.

Erre a játékra június17-ig lehet jelentkezni, sorsolás június 18-án.
A nyertes nevét itt a blogban is közzé teszem, és az ajándék átvétel fotóval is fel fog kerülni. Nem csalás nem ámítás, tényleg játszunk, és nyerhettek.
Munkára föl, várom a fotókat!



Egy kis facebook játék is lesz, aki lájkolja ezt a post-ot, azok között is sorsolok egy szakácskönyvet, Könnyű nyári ételek - a hírlapba beküldött jó kis receptekkel.
Erre a játékra június 10-ig lehet jelentkezni, illetve addig lájkolhatjátok a Bakancs és Fakanál blog facebook-os változatát.
Sorsolás június 11-én, a nyertes neve a facebook-on lesz látható, ha vállalja fotóval átadással együtt. :-)

Jövő héten is lesz új játék, ott a fakanálon kívül a bakancs is előkerül majd.

Olvassatok, játsszatok, írjatok, küldjetek fotókat, főzzetek, és érezzétek jól magatokat!


2016. május 30., hétfő

Siklawica vízesés - Zakopáne

Még mindig Zakopane környékén kirándulunk, és tudatosan kirándulás címkéhez tettem a bejegyzést, hiszen ezek séták, kis kirándulások nagyon rövid és könnyű túrák voltak.
Bárki megteheti, gyerekek, öregek egyaránt. Érdemes, mert viszonylag nem megerőltető (na jó azért felfelé lehet szuszogni) jól járható de köves ösvényen haladunk, végig patak meder mellett.
Szuper-szép a magashegységi növényzet, a virágok, a fák törzsénél lévő moha, és a sziklafalak, havas csúcsok látványa.

Zakopane szélétől indulva -végig a Kasprusien utcán, majd az Ulica Strazyska Polana utcán jutunk el a kiindulóponthoz - fizetős parkolóban hagyjuk az autónkat. A vízeséshez induló túraútvonal elején belépőt kell fizetnünk - ha jól emlékszem 5 złotyi - majd széles, kiépített, köves úton patak mellett gyalogolunk végig. Sárga jelzés!

Az út enyhén emelkedik, aztán majd kissé meredekebben, de egy kis szuszogással bárki tudja teljesíteni. S közben ilyen csodás virágokat fotózhatunk.


A sok fenyő kövek víz és moha látványa nekem igazi szellemi pihenés, kikapcsolódás, feltöltődés. Imádom. Valahogy mindig sokkal lelkesebb leszek, mint egy sima erdőben, pedig azt is szeretem. De itt minden olyan buja zöld, olyan harsogó, a sok párától és esőtől, hogy öröm benne járni.

Csodás szikla alakzatok alatt haladunk el, végig a sárga jelzésen. Vannak leágazók, de a vízeséshez egyenesen kell menni.

Az előttünk magasodó havas hegycsúcsok néha elvesztek a párában, de így is szépek voltak.


Még egy kis szuszogás, és felérkeztünk, kb. 2,5 km gyalog fölfelé, 200 m szinttel. Egy órát vesz igénybe az út. A vízesés nem nagy, de mégis vízesés, aminek hangulata van.
Egyik sziklafalról csordogál le a víz a másikra, az alján lehet mosakodni, pancsikálni.


A visszaút rövidebb, bár a vizes kövek csúszósak, nem árt figyelni. Ottjártunkkor láttunk csupa sáros hölgyet, térdnél könyéknél, feltételezem, hogy elesett. És bizony a kövekre esni nem jó dolog.
Ezzel a kis kirándulásunk véget is ért, remek volt, ha itt jártok, ne hagyjátok ki. Többen babakocsival is jöttek, de a felső szakaszon - a képen látottak szerint - nagyok a kövek, szerintem nem járható.
Egyéb információ magyar nyelven, itt: www.zakopaneinfo.hu





2016. május 27., péntek

Villa Rajka - Zakopane szálláshely

Szálláshelyet még itthon foglaltam a booking-on keresztül. A fotók és vélemények alapján döntök, nehéz volt a választás egyik hely jobbnak tűnt, mint a másik. Végül a Villa Rajka mellett döntöttem, ami pompás választásnak bizonyult. Bár, amikor megláttam a kaput, kicsit aggódtam, hogy vajon azt kapom -e amire számítok. Nekem mindennél fontosabb a tisztaság, és a kényelmes ágy. No persze egyéb kényeztetéseknek sem vagyok ellene. Szobánkba belépve ez a látvány tárult a szemem elé.

A ház gerendaépület, belül is fából van a borítás, frissen felújított, nagyon kellemes natúr fa illatú. Csengetésünkre kedves hölgy fogadott, rögtön megértettük egymást. Én beszélek németül, ő nem. Én magyarul, ő nem. Ő lengyelül, én nem. Ő angolul, én nem. De fantasztikusan működik a nemzetközi kézzel lábbal való mutogatás. :-) A szobában patyolattisztaság fogadott, meleg hangulat a sok finom anyagtól, takarók, párnák, puha hosszú függönyök, finom szőnyeg a lábunk alatt.

Máris bontottuk a pezsgőt, amivel húszéves házassági évfordulónkat és a születésnapomat is megünnepeltük egyszerre. Még fehér orchidea is volt, amit nagyon szeretek.

Az ablakból egy virágzó almafán keresztül a Tátra havas hegyeire láttunk. Csodás volt. A szoba minden kényelemmel felszerelt, a fürdő luxus, bár kicsi, és az egyetlen nehézséget az okozta hogy a sminklámpa gyenge volt. Igaz, a túrákhoz nem is volt szükség rá.

A közös nappali is nagyon hangulatos volt, minden nap friss virágcsokor a vázában. Csendesen figyelmesen viselkedett a személyzet, csak jókat tudok írni róluk. Az utolsó hidegebb napon még a cserépkályhát is bedurrantották, így idilli hangulatban, főúri kényelemben egy pohár bor mellett sakkoztunk.
A villa maga tipikus zakopanei stílusban épült házikó gerendából, fazsindellyel. Belső kényelme teljes.

Önműködő kapu, hátul parkolóval, a pincerészen hangulatos reggelizővel. Minden nap friss zsömléket sütöttek, kávé, tea, sütemény egész nap korlátlanul áll rendelkezésre.

A reggeli nem kontinentális, annál szerintem választékosabb. Ami mindig volt: joghurtok, magvak, müzlik (egyszer sem ettem) lekvárok, friss sajtok (a képen) retekkel, snidlinggel, egyéb sajtok, orda, tipikus lengyel füstölt, oscypek, más szeletelt sajtok. Felvágott természetesen, finom sonkák, többféle ízben.

A főtt tojások tálon szemet gyönyörködtetően elhelyezve. Díszítésként friss kapor, bazsalikom, valamilyen zöld fűszer. Uborka (ogorka) kis mázas edényben, náluk nagy divat, kovászos uborka, de más mint itthon. Nekem jobban ízlett sokkal.


Többször volt sült hús, a képen látható éppen aszalt barackkal volt töltve, és finom húspástétomok, vagy húskenyerek is voltak. Egyik jobban ízlett, mint a másik. :-)

Voltak hideg saláták, ami nagyon bejött, az a füstölt lazac tojássalátával.

Az étteremben friss hófehér keményített abroszok minden nap, ahogy az ágynemű is friss hófehér nagyon puha volt. Takarítás naponta, hiába kerestem, nem találtam benne hibát.

Az étkező kis pihenősarkában kávézhattunk délutánonként. Igazán kellemes, főúri kényelem. Mivel összesen 8 szoba van, nekem hangulatosabb (no és olcsóbb) mint a nagyobb szállodák.

Nagy divat a ruszli, vagyis ecetes hal, többféle változatban adták. Gyümölcslevek, sütemény, friss gyümölcs, igényes módon tálalva minden.
Minden nap kaptunk még pluszban meleg reggelit is, volt rántotta (sokkal jobb mint amit eddig ettem) tojás szuflé, virsli, minifánkok, palacsinta. Szóval mi szemszájnak ingere. Nem érdemes kihagyni, mert így egész nap nem voltunk éhesek. Ezért nem kóstoltuk meg a fagyit sem, mert nem bírtunk napközben enni. A helyi desszertet, a különféle töltelékkel ellátott bonbonokat kóstoltuk, mindegyik finom volt, nagyon vékony roppanós csokiban van a töltelék, ami különböző ízű. Pl. nugátos, áfonyás, pisztáciás, kávés, stb. Ide másolom a fotót róla:
A villa Rajka remek választás ha Zakopaneba megyünk, igaz, azt tudni kell, hogy a centrumtól kb. 20-25 perc gyalog, a kertvárosi részen helyezkedik el.
Én tudatosan választottam, hogy az esti vacsorákhoz sétáljunk, és visszafelé lejárjuk amit ettünk.
A honlapot itt találhatjátok meg: http://rajka.pl/
Annak is érdemes megnézni aki nem tud lengyelül és angolul (mint én) mert a fotók nagyszerűek.
Az árak pedig 8.800 Ft/fő/éj reggelivel.
Aki szeretne talál ennél sokkal olcsóbb és sokkal drágább helyeket is, nagyon szép panziókat, apartmanokat láttunk.
A Villa Rajka inkább panzió, csendes, és nagyon tiszta. Magyarokkal nem nagyon találkoztunk, csak a pünkösdi hosszú hétvégén, mire már jöttünk haza. Legtöbb a hazai vendég, elvétve láttunk külföldieket. Náluk szokás "hazajárni" nyaralni, a tini diákok nincsenek elhízva, kirándulnak a Tátrába. Egész nap nagyon sok futóval találkoztunk, annak ellenére, hogy nem is könnyű a terep, mert dimbes-dombos az egész város.
Villa Rajka, tíz pont!





2016. május 26., csütörtök

Kirándulások Zakopane környékén

Zakopanei pihenésünket néhány kellemes rövid túrával is megspékeltük, nemcsak az éttermeket látogattuk. Szinte kötelező a Gubalowkára felmenni, klassz kis siklóvasút visz fel a hegyre, bátrabbak gyalog is nekivághatnak. Illetve nem is bátorság kell hozzá, csak egy kis erőnlét. A siklónál nincs sorban állás. Viszont osztályok általában vannak. Így a hegytetőn eltöltött időnél ne számítsunk csendre és nyugalomra.

Ha már feljutunk csodálhatjuk szemben a havas hegycsúcsokat. Tényleg csodálatosak. Főleg napos időben, amihez nekünk szerencsénk volt.
A bazár is fent van, sok étterem, kávézó, kellemes terasz, de az egész hegygerinc egy nagy bazárra hasonlít. Nekem csalódás volt egy kicsit, sok az építkezés, sok a jármű és nagy a zaj.

Viszont láthatunk remek Zakopane stílusú épületeket, ihatunk panorámás teraszon nagy söröket, és sütkérezhetünk is. Bár  hiányoltam a nyugágyakat a teraszokról.
Egyik oldalon a Tátra csúcsit látjuk, másik oldalon is szép a kilátás, kellemes zöld dombokkal. Olyan érzésem volt, hogy itt vannak a Zakopanei és környékbeli lakók nyaralói. Vannak sípályák is, télen szerintem jó nagy a forgalom.
A zöld a kék a fehér és szürke keveréke ez a kép, a fenyők nagyon szépek, más, mint otthon, és ez izgalmas érzés. Hegyről lenézni amúgy is klassz dolog, főleg ha nem is tériszonyos. Ez itt nagyon kellemes hegymagasság.


Ha már kisétáltuk magunkat a hegyen, leereszkedhetünk "libegővel" ami igazából a sífelvonó, de május lévén is folyamatosan megy. Hétköznap voltunk, tehát biztos. Rendkívül kellemes volt a lefelé utazás, végig lehetett gyönyörködni a tájban.

Sípályaként szerintem kezdő és kék, de azért a panoráma nem elhanyagolható itt sem.  A hegyről leérkezve visszagyalogoltunk a városközpontba, járdán nem olyan kellemes, de nagyon szép házakat láttunk, és persze "sajtgyárakat."
Ha már bejártuk az egyik hegyoldalt, ne hagyjuk ki a legfontosabb kirándulóhelyet, a Gáspár csúcs és oda vezető lanovka felé. Ottjártunkkor éppen nem működött a felvonó, karbantartották, így nem kellett sorban állni, és nem is tudok róla beszámolni.

A város ezen része autó forgalom elől eltiltott, de parkolók mindenütt vannak. Fizetősek, és számlát is fogunk kapni a csekély összegről. Van ahol önbevallásos a parkolás, de két zlotyn nem múlik az ember becsülete. Ugye?


Kellemes gyaloglással, sétával jutunk fel magasabb helyekre, kék, sárga a piros jelzéseken túrázhatunk, a táblák rendkívül pontosak, nem tévedünk el.

És ha már felmegyünk, ilyen remek hegyi patakok összefolyásánál fotózhatjuk egymást.


A virágok csodaszépek, minden élő, zöld, sok sok patak van, csörgedezik, zubog, nagyon klassz mellettük kirándulni.
Választásunk szerint tehetünk rövidebb hosszabb kirándulásokat, nagyobb túrákat, csúcsra vezető utakat, kinek milyen edzettsége, és kívánalma van. Mi a sárga jelzésen tettünk egy rövidebb kirándulást, remek választás volt, nem rögtön meredek, hanem folyamatosan emelkedő.

Útközben menedékházakat láthatunk, eső esetén van hova bemenekülni. A kis házikók is nagyon meghitt hangulatot árasztanak, padok vannak körülötte, a fáradt vándor pihenhet kedvére.

A virágok pedig különböző színekben pompáznak, ez a kék volt a kedvencem.

A vissza vezető út kényelmesebb, mert lejtős, de azért a vizes kövek csúsznak. Ezúttal kilátás és panoráma nem volt, de így is érdemes kirándulni, a Tátra és lába nagyon szép hely.

2016. május 24., kedd

Zakopanei gasztro élmények

Egy pár napos kiruccanásra utaztunk Zakopáne-ba, ahol elsősorban gasztro élményekre tettünk szert. Előzetesen mindent elolvastam a lengyel ételekről, a helyi tradicionális szokásokról, és ki is akartam próbálni amit lehet.
Először is a sajtok. A kis hegyi kalyibákban készülő házi sajtokat mindenütt árulják, utcán, boltban, piacon. Leginkább a piacon éri meg vásárolni, ott kóstolgatni is lehet. A piacon kicsit tudnak magyarul is, de én a végén belekeveredtem.

Teehéén púúha, teehéén keemény, bírkaa púha, bíírka kemény, bíírka grill, keecskee púúha, teehéén bíírka, .... és így tovább. Igazából arra jöttem rá, van a fehér színű, ami sós, erősebben mint a feta, mindegyik füstölt, és a keményebb "héjút" jó lehet grillezni. Én birkát és kecskét nem nagyon eszem, így leginkább a tehénsajtból vásároltunk.
Az árak a városban ugyanazok, a piacon alacsonyabbak. De vannak méretbeli különbségek is.


A sajtok mellett söröket is kóstoltunk. Előzetesen azt olvastam a lengyeleknek nincsenek jó söreik. Nos jelentem, szerintem jók, nekem ízlett. Nem egy cseh minőség, gyenge, csajos sörök vannak. Egy frissítő pohár erejéig érdemes kipróbálni mindet.


Zakópánéban rengeteg étterem van. Egyik hangulatosabb, mint a másik. Első nap az ajánlás ellenére mégis s Krupowki nevű főutcán étkeztünk, azt is ki szerettem volna próbálni, mi is a turista csalogató. Jó kis grillező helyek vannak, és a legtöbb helyen remek sült csülköt lehet kapni. Ez az amiből egyet nem bírtunk megenni ketten. És nem azért, mert nem volt jó.

Nagyon finom ropogósra sütik, a bőre harsog, jól lehet rágcsálni, a hús puha, jóízű, a zsír teljesen ki sül belőle. Kellemes mártogatókat adnak hozzá, az almás tejszínes torma nagyon ízlett. A mustáruk, (mustarza) pocsék volt.
Az árak kb. 10 %-kal alacsonyabbak, mint itthon. De a kiszolgálás, a hozzáállás sok százalékkal jobb. És ami nekem nagyon bejött, a mosdók mindenütt patyolat tiszták. Akár étteremben, akár nyilvános helyen.
A lengyelek szeretik a káposztát, adnak is mindenhez, amihez lehet. A csülökhöz ezt kaptuk.
És természetesen élő népzenét, harmonikával, nagybőgővel, az sok helyen dukál. Tetszett, hogy a fiatalok is szeretik, nem a rockot és a diszkót erőltetik.
Nagyon népszerű desszert náluk az almás pite fagyival és tejszínhabbal, esetleg valamilyen szósszal nyakon öntve. Több helyen is próbáltuk, itt eperszósszal kaptuk, de volt ennél finomabb is, melynél a pite tetején még egy réteg hab is volt.

Visszatérve a sajtokra. A piacon grillezik helyben, és áfonyalekvárral fogyasztják. Vadul hangzik, füstölt sajt lekvárral, de esküszöm jó. Hoztunk haza is, itthon is sütöttünk, és ízlett.


Nagy kedvencem lett a Zurek, a lengyelek tradicionális levese. Tejszínes, savanyított leves, kolbásszal és füstölt hússal, gombával, krumplival. A kolbász nem füstölt,l tipikus tradicionális, nagyon kellemes levesbe főzve. Nekem a Zurek nagyon bejött, itthon megpróbáltam egy saját verziót, hús nélkül, de úgy is nagyon jó lett. A savanyítást kovászos uborka levével csinálják, én csak kis ecettel próbálkoztam. Szóval a Zurek nagyon finom! Abban az étteremben, ahol kipróbáltuk, többször is jártunk, nagyon tetszett. A hangulatos berendezés, a sok fűszernövény cserépben, kis vízimalom a kertben, szép terasz, nagyon jó kis hely. A kocsma tábláját lejjebb láthatjátok a képen, leírni, kimondani nem tudom. :-)
Egy biztos, a kocsma vagyis étterem neve: Karczma.

A tiszta vizű patakokban sok a hal, a pisztrángot feltétlenül meg kell kóstolni. Remekül készítik, nem drága, de a szálkákkal vigyázni kell. Remek salátákat kaptam mellé, mézes sárgarépát, zelleres tejszínes salátát, valamilyen tormásat, és joghurtos lila káposztát, meg uborkát. Nagyon finomak a salátáik, feltétlenül érdemes megkóstolni.

Kihagyhatatlan ételük a Pirog. Ez egy nagyon finom frissen készült töltött tészta, melyet olvasztott vajjal hoznak. a töltelék különböző, kóstoltuk a lóbabos gombás változatot, és az orosz típust is, eszméletlenül finom volt mindegyik. A tölteléket nem tudtuk beazonosítani, a lengyel fordítás alapján tettük meg. íz szerint nem sikerült. A töltelékben minden nagyon finomra van darálva, pépesítve, de egységek finom ízt ad a hozzávaló. Szuper jó volt. :-)
A boltokban előhűtött változatok kaphatóak, hosszú szavatossági lejárattal.

A salátákat is lehet kapni boltban, hármas rekeszű kis műanyagban, érdemes hozni belőle.

A fent említett étteremben mindenütt gyönyörű fűszernövények virítottak a cserepekben. Jó illata van, szép, és persze hasznos is. Van nagy kosárban is, dézsában is, remek látvány, jó ötlet, és bármikor szakíthatunk belőle, ha főzünk. Hazaérve én is telepítettem plusz néhány cserepet a teraszomra.

Szóval az étterem neve. KARCZMA PRZY MLYNIE. Nagyon klassz hely. Ajánlom. A honlapja itt: http://www.przymlynie.pl/

Még egy sajt előétel. Készítik a füstölt sajtot úgy is, ahogy a képen látható, grillezve sütve, rásütve egy szelet bacon szalonnát, kíséretként természetesen az áfonya lekvár jelen van. A lekvárról. Azt is vásároltam, mert bár ráztam a fejem, hogy nem kérek, én is főztem be, mégis vettem. Isteni. És egész más, mint amit én készítettem.


Még egy jellemző étel Lengyelországban, a képen látható kerek és középen lyukas tészta, krumpligombócnak mondanám. Finom volt, de ez egy másik étterem, és a gombás szaftos hús semmi különös élményt nem nyújtott.

Ellentétben a másik tradicionális étellel, a Bigos-sal. Remek káposztás étel, kis szafttal, kis füstölt szalonnakockákkal, nekem ugyan egy kicsit sós, de finom. Kicsit mint a mi székelykáposztánk. De nem egészen. Megkóstolni kötelező. Természetesen a hatása mint a miénknek, hiszen a káposzta jó emésztés segítő.

Röviden ennyi fért bele a pár napos szabadságba, a reggelinek egy külön bejegyzést szentelek, mert a szállásunk kitűnő volt.

Zakopane nagyon tetszett. A házak stílusa, a sok fa, egyfajta otthonos barátságos hangulatot áraszt, nem beszélve a hófödte hegycsúcsokról, melyek körülveszik a városkát. A forgalom nem túl nagy, érdemes májusban menni. Szállás, étterem dögivel, nem fogunk csalódni. A fő utcán a milliomosok boltjától kezdve a kínai vacakig minden kapható.
Nincs messze, az utak jók, a szabályokat mindenütt nyugodtan betartják, senki nem tülköl az ember mögött, és még az utolsó egy złoty-s parkolásról is számlát adnak. Példát vehetnénk.