2017. január 17., kedd

Sült túrógombóc - kezdőknek is ajánlott

Ez az ami elronthatatlan. Kezdőknek is bátran ajánlom.
Az ízőrzők c. műsorban láttam, idős nénik mutatták, kipróbáltam, finom volt, és elronthatatlan.

Hozzávalók: fél kg túró, 15 dkg cukor, 2 cs. vaníliás cukor, 3 tojás, 5 dkg vaj, 8 evőkanál búzadara, 2 száraz zsemle, 3 dl tej, 3 dl tejföl.
S
Elkészítése: a zsemléket tejbe áztatjuk, a túrót összetörjük villával (én laktózmenteset használok mindenből) bele a cukrot és az egyik vaníliás cukrot. Összekeverjük egy tojással, és a tejből kinyomkodott zsemlékkel. Ha nagyon hígnak találjuk, egy-két kanál búzadarát tegyünk bele.
A sütőtálat (vagy jénait, vagy tepsit) kivajazzuk, a masszából pedig próbálunk gombócokat formázni, és egymás mellé a sütőtálba tenni. Ezután összekeverjük a szószt.
A tejfölt elkeverjük a két egész tojással, vaníliás cukorral (ha édesebben szeretjük, ebbe is mehet egy pici cukor) és a búzadarával. Ráöntjük a gombócokra a híg szószt, és előmelegített sütőbe tesszük. Fél óra kb. a sütési idő.

H
Nagyon finom lesz, de másnapra nem az igazi, tehát frissen jó. Másnap az íze finom, az állaga keményebb, tehát így számoljunk vele. Én féladagból csináltam.
Jó étvágyat hozzá.



H

2017. január 16., hétfő

Macok Bisztró Eger

Egerben járva előszeretettel keresem fel az Imola udvarház éttermét, a Macok Bisztrót. Rögtön a vár bejáratánál található, nyáron kellemes terasszal. Finom épület, kissé puccos de hangulatos belső, sok sok bor, és finom, modern divatosan elkészített ételek. Én szeretem ezeket, általában úgy jellemzem, nagy tányérban kis maszat sok pénzért. Mégis vadászok az ilyen helyekre, mert a gasztronómia megunhatatlan szerelem.

Az első fogás amit rendeltünk, előételként Fondü bükki sajtokból, remek választásnak bizonyult. Nem tudom hogy csinálták, hogy a kis cserép csészében a sajt folyamatosan krémes volt, de az volt. És isteni finom. Semmi hasonlót nem kóstoltam még, a készen kapható fondü-k meg sem közelítik még nyomokban sem. Kóstoltam a hazájában, Svájcban is, van saját receptem is, de nekem ez volt a tökéletes fondü.
No és a hozzávalók. Szintén kis gusztusos csészében tálalva, kis pirítós karikák, almacsíkok, és zeller, valamint sárgarépa csíkok. Nagyon nagyon finom volt. Ízre, formára, illatra, ár-érték arányra tökéletes.

Az is nagyon tetszett, ahogy a friss házi bagettet tálalták. Egyszerű, mégis gusztusos, és soha eszembe nem jutott volna.

Második fogásként barátnőm halat választott, pisztrángot, cézár salátával. Remek választás, könnyű, összeillő ízek. A saláták frissek, minden levél tökéletes, a szósz harmonikus, pont eltalált.

Én kipróbáltam a helyi Macok burgert. A burgerbe való marhahusit kis sajttal bolondították meg, és tócsnira tették. Hozzá bodzás lila-hagyma saláta, és házi paradicsomszósz járt.  A tócsni és olvasztott sajt a husin nagyon jó ötlet, és összeillő. A tálalás is tetszett, bár a fotó nem sikerült jól. A hagyma szerintem marinálva volt, semmiféle büdös szag nem maradt utána, csak a kellemes savanykás íz. A színe pedig erőteljes, szép lila. A házi szósz kellemes krémes állagú, nekem kicsit sok volt a hagyma mellé, de finom. A burger husijával volt gondom, a fűszerezése erősen emlékeztetett a török-bulgár ízekre, amit nem nagyon kedvelek. Ettől függetlenül egy kis Gál Tibor féle Egri csillag borral finom volt.
Máskor is visszatérünk. Köszönet a kedves kiszolgálásért, és a finom ízekért.

Ezúttal sima hétköznapi csütörtök este nem sok vendég volt, ezelőtt szombati napon teljes telt ház. Hétvégére tehát érdemes előre foglalni.
 http://www.imolaudvarhaz.hu/macok-bisztro-borbar.html


2017. január 11., szerda

2017. első téli túrája - Kéktúra Bánkútig

Év eleji első túrának a kéktúra folytatását találtam ki, Bélapátfalvától Bánkútig. A táv 20 km körüli a szint 1100 körül van, és négy napra készültem hátizsákkal.

Csak a logisztika bonyolult, meg a sok utazás, a túra maga szép, és kifejezetten élvezetes, ha levesszük a zsákot. Csütörtök este érkeztem Egerbe, ahol a megszokott Harmónia apartmanban aludtunk,
http://apartmaneger.com/ és a kellemes Macok bisztróban vacsoráztunk. http://www.imolaudvarhaz.hu/macok-bisztro-borbar.html. (Erről később külön is lesz bejegyzés)
Reggel kibuszoztunk Bélapátfalvára, ahol ezelőtt befejeztem a kék túrát. Még sötét volt a buszon, de mire végig értünk a faluból kivezető úton, és elértük a tavat, már pirkadt, 7 óra volt.

A hó világított, szép fehér lepel borította az erdőt. Mindjárt mászással kezdtünk, jókora tekervényt másztunk meg, mire felértünk a Bél-kő szintjére. Kellemes, jelölt útvonal, de azért bemelegítésnek kemény volt a nagy zsákkal a hátamon.


Az időjárás mínusz 14 fok, ami később kettőt csökkent a napsütéstől. Szikrázott a nap, és a szél is csak a hegyek tetején fújt, egészen kellemesen lehetett túrázni.



Sok fotó ugyan nem készült, mert ha lehúztam a kesztyűt lefagyott a kezem, de a jól megválasztott öltözékben nem fáztam, jól éreztem magam.
Az  első pecsételőhelyen a Cserepes-kői barlangnál megálltunk, behúzódtunk a kezdetlegesen berendezett üregbe, és szélmentes helyen fogyasztottuk el szalonnánkat. Csodás volt a kilátás nagyon szép táj, számomra teljesen új hely.

A vulkáni kőtengeren lefele menetelni kicsit nehezebb volt, de nem csúszott szerencsére.
Forró tea kávé volt nálunk, de bevallom nem is nagyon vettük elő, hogy mielőbb elérjük szálláshelyünket, mivel hamar sötétedik.
No és persze hideg is volt, ácsorogni nem megfelelő ez az idő.
Délután 3-ra megérkeztünk Bánkútra, a szálláshelyünkre.
A síházban terveztük az alvást, de mivel elromlott a kazán, nagyon kedvesen foglaltak nekünk másik szállást, a Fehér Sas panzióban.
Nem is bántuk, ez egy nagyon kellemes, meleg, és hangulatos panzió, alul gerenda belsővel, nagy cserépkályhával.
http://fehersaspanzio.hu/hu/
Jólesett a forró víz, a pihenés, és a vacsora is finom volt, a pálinkáról nem is beszélve.
Sajnos másnap nem tudtuk folytatni a túrázást egy közbejött akadály miatt, de igazából nem is bántam, mert reggel Bánkúton mínusz 20 fokot mutatott a hőmérő.
A panziós hölgy, Kata, nagyon kedvesen levitt minket Miskolcra, ahol végig villamosoztuk a várost, majd felszálltam a vonatra, és késő délutánra haza is értem. (vonat Bp. Keletibe, át metróval a Délibe, onnan vonattal Székesfehérvárra, majd haza Sárkeresztesre de már autóval)
Szép kis túra volt, és még az utazást sem bánom, kaland volt és kész.

Pecsét Bánkúton a síházban, rendben. Jelzések végig jól láthatóak, térkép nem kellett.
Ezen a szakaszon sok helyen voltak padok és asztalok, látványos, sok kilátópontot érint.
Csak két bátor túrázóval találkoztunk a nap folyamán.
A fotók a Tar-kőnél készültek, 930 méterrel a tengerszint felett.