2017. március 28., kedd

Mit eszünk ma? Sólet kerámiatálban


Ez a sólet nem is igazi sólet, de leginkább annak tudnám nevezni, ahhoz hasonlít. Igazából a tál az oka, mert a tálnak van története. Kaptam karácsonyra egy gyönyörű szép őrségi kerámiatálat, olyat, aminek teteje van, szívecskés virágos mintái, és be lehet tenni a sütőbe. Nem Pataki tál, nem kell beáztatni, hanem csodaszép fényes, jól mosogatható, és gyönyör benne ételt készíteni. Fel is avattam karácsony előtt, isteni töltött káposzta készült benne. Igen ám, de csak a kinti hűtőszekrénybe fért be, és a lánykám bizony leejtette ahogy ügyeskedett. Jaj hát kár a tálért, volt is pityergés, de kár a káposztáért is. Barni kutyám odaugrott, és hiába próbáltam előle fölszedni egy kicsit, hogy majd később egye meg, mind a 12 adagot befalta. Ezek szerint jó volt a káposztám. Utána böffentett egyet, majd beledőlt a kosarába. Jól bekáposztázott karácsony alkalmából.
Szóval a tál. Most nemrég, kaptam helyette ugyanolyan másikat. Erre már nagyon vigyázok, lányka kezébe nem adom.

Nem volt káposztám, de minden más amiből alkotni lehet volt a hűtőben és spájzban, így alábbi alkotó elemekből született az étel:

Fél zacskó tarkabab (előző este beáztatva)
Fél zacskó gersli
4 db oldalas
4 szelet szalonna
1 nagy fej hagyma
só, bors, pirospaprika, kömény, 3 kanál zsír.

Elkészítettem a pörköltalapot egy lábosban,  zsírban megpároltam a hagymát, sóztam, paprikáztam, rátettem a babot. Felöntöttem 1 nagy bögre vízzel.
Egyet forrt, átraktam az egészet a szép cseréptálamba, elhelyeztem a babok tetején az oldalasokat és a szalonna szeleteket. Bors és kömény került még hozzá, majd betettem a sütőbe.
Egy kis idő után (kb. egy óra) kivettem a sütőből, hozzákevertem a gerslit, és csurdig felöntöttem vízzel. Utána sóztam, borsoztam, majd vissza a sütőbe három órán át.


Minden vaj puha lett, az ízek összeértek, isteni finom kaja lett belőle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése