2017. március 8., szerda

Művészetek Völgye túra hóvirágokkal

Sokadszor voltam ezen a szép tavaszi túrán, és most az idő is tavaszi volt, csupa klassz élménnyel gazdagotunk.
Rajt: Pula buszmegálló, befizetés, színes térkép, gyümölcs. Jól indul. :-)
A rövid távra neveztünk be, 10,5 km, plusz még a faluig 1,2, így összesen 11,7 km volt a táv, némi kis szinttel. Bárkinek szívesen ajánlom, nagyon szép látványos vonalvezetésű túra, csodás hóvirágerdővel.

A faluból az erdőbe betérve hamarosan a patak parton hóvirágok között gyalogoltunk, megkapó látvány, boldog szívet okoz esküszöm. Nagyon szép, és mellé még az első tavaszi napsugarak, igazán jó volt.
Ahogy a fotón is látszik a folyó nagy kanyarulatot vett, tisztára mint a Dunakanyar kicsiben. :-)





Kis idő múlva már a Tálodi kolostor romnál jártunk, utunkat végig kísérték a hóvirágok. Hol tömegesen hol csoportosan, nagyon nagyon szépek. És nem téptünk le egyet sem. :-)





A Kinizsi forrásnál lefotóztuk a kódot, lefotóztunk mindent, aztán nekiláttunk az első emelkedőnek.





Az Országos Kék Túra is itt halad el, számomra nem új a terep, ez egy szép szakasz. Mi a sárga jelzésen és szalagozás nyomán gyalogoltunk tovább.




https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1lodi_kolostorrom
Kicsit sárosabb szakasz után szép kilátásban volt részünk, alattunk Vigántpetenddel, ahol az ellenőrzőpont is volt.




Éppen éhesek voltunk már, így két hagymás zsíros kenyér került a pocakomba, üdvözöltük az ismerősöket, aztán tovább a faluban, majd a falut elhagyva az emelkedőn.





Jó volt visszanézni a kis fehér templomra, és a Balaton felvidékre.





Ezután jött a legszebb rész, manóerdő formájában. Bazaltoszlopok tövében mohás sziklák között járunk, az egykori ősidőkben kitört láva maradékain. Szuper romantikus hely, de azért nem árt a lábunk alá nézni.
Ami ezután következett, az a túra fő élményrésze, fölmászni a bazaltsziklák tetejére a Királykőhöz. Igaz, szépen karimában ki lehetett volna kerülni, a leírásban utaltak is erre, no de mi extrémet akartunk és fölmásztunk a partoldalon. A végén már olyan meredek volt, hogy négykézláb másztunk, de még ez is nagyon jó volt. A sziklák puha moháit tapogatva közel kerültünk a természethez.




Aztán a Királykőnél a megérdemelt csodás panorámát kaptuk. No és egy emléklapot, és egy szép hóvirágos kitűzőt.
Kapolcson az internet szerint a Királykőnél Attila földvárainak maradványai vannak. A település mellett vezetett el a római hadiút, a Via Magna, mely Budát az Adriával kötötte össze.
Szuper túra volt, most már csak a Kapolcsra kellett legyalogolni, ahol vártunk egy órát a napsütésben relaxálva a buszra.


A fotókért köszönet Durecz Mariannak. :-)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése