2017. április 25., kedd

Szentgáli Tiszafás, Csárdahegyi őskarszt

Szuper kikapcsolódás, csodás látnivalók, fotó témák, sport, egészség, fitnesz program. Ezekkel a mottókkal felvértezve indultunk el Húsvétkor túrázni. A természet temploma szebb minden templomnál, belső békénket itt is megtalálhatjuk mindenféle magamutogatás nélkül.

A cél ezúttal a Szentgáli Tiszafás majd a Csárdahegyi Őskarszt volt. Autónkat Bándon hagytuk a vár alatt (ez egy kis falu Veszprémtől Herend irányába) majd a kitáblázott turistajelzésen elindultunk a folyón át. Hamarosan már a hegy aljában voltunk, mely Miklós Pál névre hallgat. A hegy 489 m magas tetején található a Mayer Pálról elnevezett 22,1 m magas kilátó is.

Erős emelkedővel kezdünk, amit lépcsők segítenek. Megéri a szuszogás, csodás a kilátás már a hegy oldalából is.
Magunk alatt hagyjuk Bándot, szép szerpentines útvonal vezetést követve lépcsős ösvényen jutunk magasra. Útközben már látunk egy két szép tiszafát,(Taxus baccata)  mely ezen a területen 1951 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.
Több helyen remek pihenési lehetőséggel, padokkal, asztalokkal is találkozunk, így kisgyerekesek családosok egyaránt választhatják kiránduló helynek.

A táblákon minden információ fellelhető, de itt is olvashattok bővebben a Tiszafásról:
https://www.bfnp.hu/hu/szentgali-tiszafas-tt


A kilátó jó magas, nem is merészkedtem egészen a tetejére, bár nagyon stabil és biztonságos, az én tériszonyom nem kedvelte a végét. Főleg, hogy nagyon fújt a szél. Azért így is jó messze el lehetett látni.

Távolban felfedezhető volt a Balaton, de maga az erdők vonulata is gyönyörű.

Hatalmas bükkfák mellett halad az ösvény, a kilátó csak egy kitérő, ahonnan vissza kell menni egy táblázott elágazásig. Szeretem a fákat. A zöldet. A hegyeket. A természetet. Ha megölelünk egy fát, jó energiák töltenek el.


A tiszafák páratlanul érdekes törzseit csodálhatjuk végig, miközben a hegy peremén járunk.

Keskeny az ösvény, de jól járható, de igazából szédítő magasban vagyunk. Az egész ösvény nem több 4 km-nél, így bátran neki indulhatnak kezdők is. Visszafelé a kerítés mentén vezet az út, leérve a hegyről egy szélmentes asztalnál fogyasztottuk el Húsvéti ebédünket. Sonka, hagyma, tojás, kenyérke.

Miután visszaértünk Bándra, továbbmentünk Szentgál irányába, Úrkútra. Ott a másik csodás hely, amit már nem először láttam, itt a blogban is volt már téma. A kéktúra itt halad át.
https://bakancsesfakanal.blogspot.hu/2014/03/okt-nagyvazsonytol-varoslodig.html
Gyönyörű romantikus hely, gyerekek imádni fogják, szerelemeseknek jó kirándulás. Aki a történelmet, földtörténetet szereti, annak is jó, geológia iránt érdeklődőknek szintén.

Én már első látásra beleszerettem, ebbe az őstörténeti helybe, ahol a föld mélye felé lépcsőn lehet lemenni. A sziklaképződmények, az "Őskarszt" nagyon fotogén terület, szebbnél szebb mélyedések, mohás kövek, lyukacsok láthatóak. Körbe lehet járni alul is, belül is, meg kívülről is fent.


A külső sétánál nem árt vigyázni, a korlátok már rég nincsenek meg, a védődrót leszakadva rozsdásan árválkodik. Nem ártana ide egy kis támogatás. Jobb reklámmal, parkolóhellyel vagy legalább egy működő kocsmával lehetne csalogatni a turistákat, de minden nagyon elhagyatott ebben a kis faluban, mely nevét az Urak kútjától kapta. A monda szerint sok forrás és kút volt errefelé, ide jártak az urak inni, többek között Mátyás király is.

Az őskarsztról többet itt:
http://www.urkut.hu/index.php?cikk=32


Úrkúton mangánt bányásztak, ma már ez a bánya is bezárt.

A fotók önmagukért beszélnek, érdemes eljönni ide, kirándulni, túrázni. Nem hosszú program, mással is össze lehet kötni, akár Ajkai akár Herendi látnivalókkal. Vagy a tiszafással, esetleg a bándi várral.


Mikor legelőször jártam itt, annyira izgatott voltam a látványtól, nagyon érdekes hely, és tényleg nagyon meglepő ahogy legyalogolunk a sziklák közé.

Kár, hogy ma már talán az iskolában sem tanulnak róla a gyerekek, szerintem mindenki külföldre megy nyaralni, menő a tengerpart, s az ilyen szép helyek ismeretlenek maradnak a magyar ember számára.
A blogom célja amúgy is kis hazánk szép helyeinek bemutatása, kirándulási lehetőségek megismertetése az olvasókkal.
Néhány megjegyzésnek hozzászólásnak nagyon örülnék, van rá lehetőség, legyetek aktívabbak!

Az őskarszt mellett rögtön a bejáratnál kiváló pihenőhelyek vannak, le lehet ülni falatozni, pihenni.
Hazafelé Ajkának vettük az irányt, egy elhagyott bánya képével búcsúztunk Úrkúttól.









Aki tudja mi volt ez pontosan, kérem írja meg.

2017. április 24., hétfő

Húsvéti tojásfestő csajos parti


Minden évben Nagypénteken tartom a Húsvéti tojásfestő csajos partimat. Az idén már tízen ültük körül az asztalt, mi lányok, csajok, asszonyok, és nőcik. A tojásfestő parti lényege: férfinem távoltartása, egy tojáslikőr felhajtása, a tojások színesre festése, majd a büfé megnyílása után, étel ital, locsi-fecsi, és jól érzem magam fíling hangulat.

Ez az idén is nagyon jól sikerült, és szebbnél szebb, ötletesnél ötletesebb tojások készültek. Vendégünk idén külföldről is volt ahogy régi visszatérő barátnők is. Mindig jönnek újak, akik aztán továbbadják a hagyományt.
A festés menete a következő: 55 db tojás megfőzése, 5 db repedt tojással számolva, ami majd a reggelit képezi. Fejenként 5 tojást festünk kb. a lassabbak kevesebbet, a gyorsabbak többet. A nyers tojást melegen tartjuk a főzővízben, abból kerül üvegekbe színes tojásfestékes vízbe, majd ha már átvette a színt, az asztalra papírtörlőre.

Utána jön a tempera, és mindenki kedvére festegeti a mintákat. A meleg tojásokon gyorsan megszárad a festék. Ha készen vannak, szalonnabőrrel átkenve fényesítjük a tojásokat. Már csak a locsolókra várnak....
A festett mellett idén néhányan csipke ragasztással is próbálkoztak, nagyon szép lett az eredmény.

A közös kreatív munka mellett vidám beszélgetéssel telt az idő, majd előkerültek az általam gyártott tojások is. 25 db tojást főztem, ebből 50 db fél tojás lett, amiből a töltött tojásokat készítettem, és muffin papírra raktam.


Négyféle töltelékkel töltöttem meg őket, melyből mindenki megtalálta az ízlésének megfelelőt.

Jövőre - mivel még többen szerettek volna jönni - a művelődési házba költözünk, és ott tartjuk meg a csajos tojásfestő partit.

A töltött tojások receptje:
1.
4 egész főtt tojást lereszelünk, sózzuk, borsozzuk, citromlét locsolunk bele, majonézzel összefogatjuk, és a végén lime héjat reszelünk hozzá. Ettől lesz karakteres kellemes íze.

2.
4 db főtt tojás sárgája reszelve, só, bors, nyers uborka apró kockára vágva, kapor aprítva, és tejföllel összefogatva.

3.
4 tojássárgája reszelve, só, bors, pici tejszín, egy doboz krémsajt, snidling apróra vágva.
4.
4 db tojás sárgája reszelve, só, bors, mustár, kapribogyó picit lepirítva olajon, és összevágva, majonéz, és cayen bors. Tetejére picire vágott olajbogyó díszítés.

Természetesen kalács is sült, finom vajas, mazsolás. Ennek a receptje:
  • 50 dkg liszt + 1-2 ek a tészta kidolgozásához
  • 2 dkg friss élesztő
  • 1 db nagy tojás
  • 1 tk hideg víz
  • 2 dl tej
  • 8 dkg cukor
  • 1,5 tk só
  • 7-8 dkg puha vaj

A tejet meglangyosítjuk, 1 mokkáskanál cukrot kiszedünk a kimért mennyiségből, a tejből 1 dl-t tálba öntünk, és elkeverjük benne a cukrot.
Az élesztőt is belemorzsoljuk.Amíg felfut, a lisztet mély tálba szitáljuk, hozzáadjuk a maradék cukrot és a sót. A tojást kissé felverjük, nagyjából az 1/3-át félretesszük. A vajat egészen apró kockákra vagdossuk. Amikor az élesztő felfutott, a lisztes keveréket kezdjük el keverni, majd folyamatos keverés mellett először a felfutott élesztőt, aztán a maradék tejet adagoljuk hozzá, és szép fényessé dagasztjuk.  A dagasztást követően a puha vajkockákat is hozzáadjuk. Alaposan kidagasztjuk. Akkor kész, ha elválik az edény falától. Letakarva 1 órán át meleg helyen kelesztjük. Ha megkelt, lisztezett deszkán átgyúrjuk, majd gombóccá formáljuk, letakarjuk, és pihentetjük 15 percet. Ha ismét megkel, három részre osztjuk, rudat sodrunk belőle, és lazán copfba fonjuk. Újra letakarjuk, pihentetjük, úgy 45 percen át. Tojás sárgájával megkenjük a kalácsot. Ha szeretjük, tegyünk bele mazsolát mindenképpen. Sütés kb. 30 perc, sütőtől függ. Rácson hagyjuk kihűlni.
A kalácsot férjem készítette!


Jövőre ismét tojásfestő parti!

2017. április 12., szerda

Györköny Pincefalu

Egy szép tavaszi vasárnap, amikor semmi más dolgom nem akadt, elkirándultam a Györkönyi Pincefaluba.
Fogtam a kis táskámat, egy vizet, és indítottam a kisautómat. Térkép nélkül is megy, Székesfehérvárról a 63-as úton Szekszárd irányába, 75 km Nagydorog, ott pedig a falu közepén tábla, ahol balra fordultam,aztán máris a szőlők között jártam.

Jobbra balra szőlők, homokos talaj, aztán beérkeztem Györkönybe, ebbe a sváb kis faluba. Tábla és irányítás híján a szememre hagyatkoztam, és láttam merre vannak a pincék.
Meg is álltam mindjárt a nagy hordónál, lelakatoltam a járművet, és nyakamba vettem a falut.

Ámulatba estem egyből, ahogy a szép kis pincék sorakoztak. A földön margaréták virágoztak, ember sehol, csak a nap sütött, és kívántam piszkosul egy kis bort.
Így jár aki kocsival jön nem ihat, bár nem is volt hol. Sétálgattam, felfedeztem a kis táblácskákat, melyen a falu történelme bontakozott ki.
 A szőlők máshol vannak, mint a pincék, ez is milyen érdekes. A kis táblákból és mások írásaiból megtudhatjuk egykor nagyon sok jó bor készült itt, a háború előtt a harmincas években fehér borból 1200 hektoliter, sillerből pedig 8800 hektoliter volt a hordókban. A siller napjainkban reneszánszát éli.

Nagyon nagyon tetszett az egész. Még a régi kuglizó is, és a Május tér, ahol a rendezvényeket tartják. Idén állítólag augusztus 14-én lesz a falunap, nagy haccacáré és minden ami ezzel jár. 


Némelyik pince még nem, de a legtöbb már pompásan felújított, hangulatos. Azért volt egy kis élet, néhány pincénél főztek, borozgattak, egyiknél pedig szóba elegyedtem az éppen füvet nyíró gazdával.
Megmutatta a pincéjét is, megkínált borral is, igencsak bántam, hogy nem fogadhattam el.
Kíváncsi lennék a jó kadarka ízére, hiszen a Tolnai borúthoz tartozik a falu, inkább több siller borral, mint fehérrel és vörössel.

A házakat egykor lakták, a svábok a kitelepítés után kerültek ide. Még ma is Baumannok, Rohn-ok és Hahn-ok és hasonló nevű emberek lakják a falut.
Kicsit utánanéztem a neveknek, itt találhatjátok a családi nevek leírását, nagyon érdekes.
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/mor/a_mori_nemetseg_tortenete_es_elete/pages/018_csaladi_es_utonevek.htm


A dolgos emberek képe azért lejött, hiszen látszik mindent rendben tartanak, tisztán, takarosan, pedánsan. Tetszett nekem.



A séta véget ért, vágyom vissza azóta is, jó lenne szüret körül elmenni. Vagy koncertre, vagy más programra. Mert azok is vannak. Lehet jót enni, inni, van szálláshely, és kedves emberek.
Ezzel a tervvel fölvértezve indultam haza.


 A Pincefaluról bővebbet itt:
http://www.pincefalvak.hu/pincefalu/61-gyorkony 


Vidám történeteket pedig ezen a blogon találtam Györkönyről:
http://latensiszakos.blog.hu/2011/04/26/svab_fufang_a_gyorkonyi_pincefalu

Szállást, étkezést, programot pedig itt:
http://www.bbpince.hu/