2014. július 25., péntek

Bundáskenyér muffin

Ezt a receptet Nagy Tünde könyvéből lestem el, zseniális ötletnek tartottam. Kicsit átvariáltam saját arculatra.

Hozzávalók: pici vaj, zeller zöld, petrezselyem, 4 tojás, 1 db magvas császárzsemle, só, 2 kanál tejföl.

Elkészítés:
4 db cserép muffin sütőm van, azokat kivajaztam, félretettem.
A sütőt előmelegítettem.
Megmostam, feltörtem, és felvertem a négy tojást, picit megsóztam.
Felvágtam kis kockákra a magvas nagy császárzsömlét.
Összeaprítottam egy szál zellert, és két szál petrezselymet. (A szárukról le szoktam csipkedni a zöldet, a szárat nem használom. Lehetne, de én nem szeretem.)
A tojáshoz kevertem a tejfölt, jól összedolgoztam villával, majd belekevertem a zsömlekockákat, és a zöldeket is.
A sütőkbe öntöttem, és kb. 20 percig 200 fokon sütöttem.
Remekül feljött, mint egy muffin.

Én tökfőzelék mellé ettem kenyér helyett, feltét helyett, és nagyon ízlett.
Önálló reggeli ételként is jó.
Variáció a végtelen, zöld fűszereket cserélhetünk snidlingre, ahogy az eredeti receptben láttam.
A magvas zsömle helyett jó a sima kenyér, a tejföl talán el is hagyható.
Szerintem sült kolbásszal virslivel is jó, de én főzelék mellé is szerettem.


Házi limonádé

Talán nem mindenki tudja, hogy a legegyszerűbb a házi limonádé készítése.
Fél kg cukrot felfőzünk fél liter vízzel, kihűtjük, és ezt a cukorszirupot használjuk alapként.
Egy üvegbe töltve eláll, mint egy szörp.
Nagy kancsóba készítem, 1,6 literes, kb. 1-1,5 dl cukorszirupot öntök alulra, kettévágok egy lime-ot egy narancsot és egy citromot.
Két karikát belevágok a kancsóba mindegyikből, a többinek pedig belenyomom a levét.
Mentalevéllel, citromfűvel lehet ízesíteni. Szódával felöntöm, jégkocka a tetejére, és máris lehet inni.

2014. július 24., csütörtök

Magyar Király terasz

A Magyar Király Székesfehérvár főutcájának végén található, szépen felújítva. A Hotelt nyilván nem próbáltam, de a terasz tavaly nagyon tetszett. Frissen grillezett könnyed ételeket, kolbászkákat, ettünk, gusztusos tálalással, jó ízekkel. Idén sajnos nagy csalódást okozott.
A terasz melletti szökőkútban fürdenek a purdék, hangosan visongva, és odapisilnek az asztalok mellé. A kiszolgálást helyes tanulók végzik, hármat is kell fordulniuk, mire megjegyzik mint rendeltél.
A rendelés egy királyi libamáj volt tokaji almás szósszal, grillezett kápia paprikával.
A másik pedig egy lazacos penne.
Jó sokat kellett várni mindkettőre, végül is rajtunk kívül még egy asztalnál ültek.
A közben fogyasztott limonádé viszont finom volt, igaz, kérés nélkül mindjárt fél litert hoztak.
Megérkezett sok várakozás után az étel. A lazacos penne messziről bűzlött a halszagtól, volt még benne póréhagyma, és látszott, hogy ennél még én is sokkal jobbat tudnék csinálni. (Minek is ültem be??)
A libamájról kiderült, hogy előétel - ami nem volt feltüntetve az étlapon, minden kaja a levesek után együtt szerepelt!
Az hogy előétel, még nem zavart volna, mert ez általában a mennyiségre vonatkozik, ami nekem nem gond, ha kicsi.
De hideg libamáj volt zsírjában, átlagosan, semmiféle királyi nem volt benne. Én egy meleg ételre számítottam. :-(
Az almás szósz rendben volt, meleg májjal tökéletes lett volna. A grillezett kápia is rendben volt, bár egyáltalán nem illett az ételhez, én külön ettem pár falatot belőle.
A kenyér. Hoztak egy kosár kenyeret az ételemhez, szerintem jobban illő lett volna a piritós.
A számla. 7000 Ft-nak föle volt, és két fröccs volt még benne, és egy krém brulé, ami mondjuk finom volt és hibátlan, de egy muffin sütőnyi mennyiség mindössze.
Szóval a Magyar Király terasz szerintem pocsék választás volt.


Baracklekvár variációk

Hétvégén megint beindult a lekvárgyár, jó pár kg sárgabarackot befőztem. A befőzés nagyszerű és egyszerű, de csak úgy, ha a barack kellőképpen nagy-szemű, és ha befőzőcukorral készítjük.
Kétféle variációt készítettem, de a második adaggal megszenvedtem, mert nem a drága, nagyméretű sárgabarackból dolgoztam, hanem apró szemű kicsi barackokkal. Szóval a meló csak akkor könnyű, ha van pénzünk drágább barackra. A mennyiségek nem számítanak, mindig a gyümölcs mennyiségéhez mérten kell a befőzőcukrot adagolni.

Az üvegek előkészítése: Meleg vízben tisztára mosom az üveget, majd beteszem 150 fokra a sütőbe, tetővel együtt. Csak pár percig, utána lekapcsolom a gázt, és a forró sütőben hagyom az üvegeket, egészen a betöltésig.

Kardamomos citromos baracklekvár
 4 kg barackból készítettem, hozzá megfelelő mennyiségű befőzőcukor, 1 zacskó zselésítőszer, ehhez a mennyiséghez egy  szűk fél mokkáskanálnyi kardamom, egy egész citrom leve. 13-14 percig főztem, majd összeturmixoltam, a tiszta üvegekbe töltöttem, pár percre felfordítottam, majd letakarva hagytam kihűlni a lekvárt.

Kardamom: ez a keleties fűszer nem kapható minden boltban, én a Lehel piacon szereztem be a fűszerésznél. Nagyon különleges illatú és ízű, elég belőle egy pici, mert erős. Enyhén narancsos, fahéjhoz hasonló picit talán még ánizshoz is hasonló illatú, és összetett virágos ízű. Guatemalából származik, pici zacskókban kapható. Mindenféle édes dologhoz, süteményhez, gyümölcsmártáshoz, lekvárhoz szoktam használni. A fahéjat nem szeretem, nálam ez a fűszer pótolja.

Narancsos-vaníliás  sárgabaracklekvár

2 kg-ból főztem be, az apró szemű barack jól megdolgoztatott. Hozzá megfelelő mennyiségű befőzőcukor (én 3:1-et használtam) és tettem bele egy zacskó zselésítőt is. Nem mertem vállalni, hogy folyós legyen a lekvárom, és kifolyjon a palacsintából. Meg így az állaga is nagyon kellemes lesz. Ezt a barackot, mivel szálasabb, 15-17 percig főzzük, belekevertem egy egész narancs levét, és belét. Egy vanília rudat kikapargattam, azt is belefőztem. Lazára turmixoltam, kissé darabosabbra.

A két lekvár ég és föld teljesen más ízű és állagú lett, de mindkettő nagyon finom. Érdemes próbálkozni.
Sokkal finomabb lekvárokat készíthetünk mint a bolti, jó minőségű, és olcsóbb is.


2014. július 18., péntek

Cukkini szezon

Szezonja van a cukkininek, anyukám küldi a kerti termést, ezért próbálok újabb és újabb recepteket kitalálni, kipróbálni. A tegnap esti vacsora eddig a legjobb cukkinis étel, amit ettem.
Előnyei: nagyon gyorsan kész, nagyon olcsó, és nem lehet elrontani!

Hozzávalók: 1 kisebb cukkini, 1 fél szár póréhagyma (az alsó része) só, bors, 1 szál zöld zeller ha van, 4 db tojás, 10 dkg sajt, fél csomag (25 dkg) kockatészta, 1-2 kanál olívaolaj.

Felteszünk forralni vizet a tésztának, sózzuk, s amíg forrni kezd, összevágjuk kockára a póréhagymát, és egy kanál olívaolajon megfonnyasztjuk. Belekockázzuk a cukkinit is, sózzuk, borsozzuk, és vigyázunk, hogy ne főjön szét, tehát néhány percig dinszteljük mindössze.
Ezalatt a vizünk felforr, kifőzzük a tésztát, s ha kész, leszűrjük.
Egy nagy tálba öntjük, hozzá keverjük a hagymás cukkinit. Felverjük a négy tojást. A tésztánkat betesszük egy kis tepsibe, vagy kerámia sütőbe, ráöntjük a tojásokat, és ráreszeljük a sajtot.
20-30 percig sütjük, addig, amíg picit rápirul a sajt a tetejére.
Isteni étel, jó étvágyat hozzá.

2014. július 17., csütörtök

Zirci Apátság Újratöltve

Zircen születtem. Ideje volt megnézni a felújított és Látogató Központtal bővített Apátságot. A tavalyi átadás óta készülök, most útban hazafelé a Papod hegyről éppen kapóra jött egy kis történelem és kultúra. Kombinált belépőjegy a Templomba és a Látogató Központba 1500 Ft, a Templom megtekintéséhez vezetés is jár.



Az épület nagyon impozáns, fehér és világos színeivel hívogató, nem éreztem egy csöppnyi nyomasztó hangulatot sem, mint általában a barokk templomokban szoktam. A falak belül is fehérek, rózsaszínnel és persze freskókkal kombinálva, ami tényleg jót tesz a léleknek. Valahogy jó érzés volt bent lenni, puha és meleg érzés, ami átjárja a szívet, s amire a nyüzsgő városban sosem találok rá.

Az idegenvezető hölgy halk-szavú, önkéntes, lelkesen mesél a történelmi viszontagságokat megélt Ciszterci Rendről.

Nem bocsátkozom hosszú leírásba, akit érdekel itt megtalálja az információt:
Az udvar is nagyon szép, tele virágzó nemes kakukkfűvel, és friss zöld gyeppel, öröm nézni.



A templom belseje csodálatosan szépen helyre lett állítva, régen jártam itt, még fekete volt a fal, szinte sötét, alig lehetett látni. Aztán a restauráláskor előkerült az eredeti fehér, és így lett ilyen szép és eredeti minden. Az oltárok mind fából készültek, aranyozott festéssel. Minden kézi faragás, ritkaság.


Az orgonából kettő is van, egy kicsi egy nagyobb, sajnos nem volt mód belehallgatni.

A kerengő belső udvara is szép, gondozott, mint minden az Apátság körül. A templom mögött a romkertben is van látnivaló, római kori maradványok, valamint egészen hátul az Arborétum, ezekre most nem került sor, hogy megnézzük. Nagyon szép a könyvtár, ami szintén vezetéssel látogatható, ingyenes, de be kellett volna jelentkezni.

A Látogató Központ új épületében egy negyedórás filmvetítéssel kezdődik a program, a ciszterek életéről, és az Apátságban élő és meghurcolt papokról. Érdekes, célratörő, nem unalmas egyáltalán. Ezután következett a "múzeumi" rész, mely modern érintőképernyős információs rendszerrel működik. A falon is ki van írva minden, magyarul, angolul, lehet olvasgatni.



Leginkább ez az idézet fogott meg, Szent Bernáttól:



Egyébként a Látogató Központ nekem egy kicsit száraz volt, jobb lett volna vezetéssel hallgatni, a modern informatikus rendszer nekem nem adja vissza a szó élményét. Összességében tetszett, nagyon is, érdemes megnézni, időt szánni erre a szép műemlékre.





2014. július 14., hétfő

Kilátás a Papod hegyről

Egy rövidke hétvégi kiránduláson megnéztük a Papod hegyi kilátót Hárskútnál. Egyik túratársam ajánlotta figyelmembe, hogy remek körpanoráma van, érdemes megnézni. Igaza volt.

Hárskúton - Veszprém felől érkezve - autónkat a temető mellett hagytuk, onnan indul ugyanis a piros sáv jelzés, melyen a kilátót legegyszerűbb megközelíteni. Oda-vissza 6 km, és némi szint, hiszen a Papod 664 m magas tetején épült a 19 m-es kilátótorony.




Az odaút elején már láttuk, szép lesz a kilátás, hiszen itt is elég magasan voltunk ahhoz, hogy még a rétről is gyönyörű látvány táruljon elénk.



Az út jól jelzett végig szépen fel van festve a piros, és kitaposott ösvényen haladunk, később pedig széles erdei úton.


Elég sok turista választotta mai programként ezt a kirándulást, hiszen szép tiszta idő volt, és nem nagy távolság.


A kilátó maga Vitéz Bertalan Árpádról van elnevezve, aki az első világháború hőse, az ejtőernyős védelem megszervezését végezte, bár ezt a tájékoztató táblán nem láthatjuk. Bevallom nem hallottam róla, pedig nagyon érdekes az élete, olvassátok el, ,ide linkelem: 

Érdemelne pár szót az információs táblán, hiszen hős volt, és most már értem, miért róla nevezték el a kilátót.


Tériszonyosoknak - mint én - bátorságot kell mutatni, én bevallom, csak a belső korlát mellől mertem fotózni. Jó magas, viszont tényleg csodás minden irányba a kilátás. Láthatjuk a Kőris hegyet Bakonybélnél, a Ság-hegyet, a Kab-hegyet, a Balatoni Tanúhegyeket, és persze magát a Balatont is.


A Tési szélmalmok és Pannonhalma vonulata szintén jól látható, Veszprém, Márkó, Hárskút, Lókút, a környező falvak is tökéletesek a magasból. Zirc kéttornyú temploma is jól látszik, kedvet is kaptam az Apátság megnézéséhez.


A kilátó alatt három asztal van felállítva padokkal, ami szuper, bár ottjártunkkor éppen tűzött a nap, és árnyék nem volt. De persze így is öröm, és jó érzés felérvén elfogyasztani a megérdemelt habos túrós süteményt.



Az épület szép, új még friss fa szaga van, kellemes a följárás, szélesek a lépcsők, biztonságos.Nem messze ettől a kilátótól még egy vadiúj kilátó épült, talán még nincs is kész. Hárskút előtt balra. Legközelebb azt is megnézem, és beszámolok.

Hárskút egyébként takaros kis falu, jó magasan fekszik a Bakony belsejében. Ha hosszabb túrát szeretnénk ide tenni, jöhetünk fel Márkóról is a piros pluszon, vagy Eplényből is jelzett út vezet a Papodra. Azt viszont tartsuk szem előtt, hogy csak szép időben láthatjuk a pazar kilátást.

Ez a kép már útban visszafelé készült, és még így is gyönyörű a táj. A rét szinte magashegyi, tele gyógynövényekkel, szedtem is szurokfüvet, éppen virágzik. De kakukkfű is rengeteg van, illatos az egész rét. Szuper kis kiruccanás volt, ajánlom figyelmetekbe.




2014. július 10., csütörtök

Gyöngyszem az ország túlsó végén - Gyula

Baráti kapcsolatoknak köszönhetően évente járok az ország túloldalára, ezúttal Gyulán töltöttem egy hosszú hétvégét.
És képzeljétek, nem a fürdőbe mentem. Magát a kisvárost indultam felfedezni, ami helyi születésű idegenvezetőmnek - barátnőmnek köszönhetően remekül sikerült.
Az utazás hosszú, nagyon meleg is volt hétvégén, be kellett iktatni egy-két pihenőhelyet. Így a péntek délutáni indulástól számítva bő négy óra alatt értünk oda.
Szállásunk egy kellemes apartmanban volt a belváros szélén, és némi élelem magunkhoz vétele után esti felfedező sétára indultunk.

Néhány szép régi ház mellett elhaladva, a görög-katolikus templomba tértünk be, mely különlegesség.

A vár melletti presszó kellemes teraszán sokan élvezték a nagy kivetítőn közvetített meccset. Egyébként kevesen sétáltak, Zsuzsa barátnőm szerint gyermekkorában tömeg volt ilyenkor.
Azóta már bárhova utazhatunk, kiszélesedtek a lehetőségek, s talán - kicsit érdemtelenül - elhanyagoljuk a hazai célpontokat.

Gyulát már most péntek este szívembe fogadtam. :-)

Bájos kisváros, tiszta, rendezett, sok-sok virággal, szépen parkosítva. Alig vártam a reggelt, hogy nappali fényben is láthassam.

Szombaton a Százéves cukrászdában kezdtük a napot, kis kiállítással, közepesen finom kávéval.
 
Ezután következett a Ladics ház megtekintése. A 19. századi barokk lakóház a kor hangulatát tükröző berendezéssel van berendezve, nekem kissé nehéz hangulatot áraszt a sok sötét tónusú festmény.

De a finom apróságok, a jó ízlést, a műveltséget közvetítik a látogatók felé. Ladics György jogász és leszármazottai itt éltek egészen a ház múzeummá alakításáig, ízlésüket életmódjukat, és a kisváros polgári mindennapjait remekül átláthatjuk ebben a múzeumban.
Feltétlenül ajánlom. (Jókai u. 4. Nyitva 10-18-ig, belépő: 600 Ft.)

Következő látnivaló a város híres szülöttje, Erkel Ferenc Emlékháza volt,  mely néhány perces sétával elérhető. Itt már német városban járunk, a németgyulai tanítói lakásban. Klasszicista stílusú épületben járunk, a múzeumi bejárat egyben modernt látogatóközpont is.

Erkel hagyatékát, művészetét, életét jó néhány szobán keresztül követhetjük, nekem legjobban a tanterem tetszett. Beleképzeltem magam az egykori kisdiákok életébe, a tudásvágy bennem is megmaradt.
(Apor Vilmos tér 7. nyitva 9-18, belépő: 1000 Ft.)

A városka minden utcája csendes, virágos, tiszta, és kellemes, rövid sétával elérhető minden látnivaló, a központi részben több étterem, cukrászda, terasz várja a turistákat. Nagyon romantikus az Élővíz, ami a várost keresztbe szeli, és partján lehet sétálgatni.

Sétánk közben sok-sok szökőkúttal találkozunk, mely változatossá, hangulatossá teszi a várost.

A Sörpincében ebédeltünk, egyszerű ételek, egyszerű árakon, de legalább a pincében nincs meleg.

A délután további részét kis kirándulóvonattal folytattuk, ismét körbejárva - immár vonattal - a lényeges látnivalókat. Barátnőm jóvoltából sok régi épületről megtudtam, mi is volt egykor, így láttam a Harisnyagyár épületét, a ma is működő húsboltot, bíróságot, fegyházat, és persze minden házfalon szembe jönnek az Aradi vértanúk emléktáblái.

Kivégzésük előtt itt szálltak meg, fogolyként, még nem is tudva, mi vár rájuk. Tavaly éppen Aradon jártunk március 15-én, így szíven üt az érzés. Mi mai nyápic városlakók már nem lennénk képesek ilyen áldozatokra. Igaz, a haza sem a régi már, amiért érdemes lenne.

A városban több jó kis cukrászda, fagyizó található, finom kézműves fagylaltot kóstoltunk. A virágok pedig mindenütt gyönyörűek.


A városi sétánkat egy 10 km-re lévő romantikus kastély romjainak felfedezésével folytattuk, Póstelekre látogattunk el.
A Gyulaiak, Csabaiak kedvelt kirándulóhelyén állatsimogató, tűzrakóhelyek, esküvői rendezvény helyek, stb. található.
Az egykori kastély parkjában a piros turistajelzésen sétálva dámszarvaskákat fotóztam.

A park buja növényzete, a hatalmas fák takarják a romokat, de elé érve meghökkentő látvány. Még így, romjaiban is szép, s az információs táblák alapján megtudjuk, miként is éltek itt egykor a Weinckheim család sarjai.

A modern és szép kastély mindössze harminc évet élt meg, a második világháborúban széthordták. Tervezője a historizáló stílus kedvelője, Siedek Viktor volt.
1895-ben Weinckheim Krisztina feleségül ment Széchenyi Antalhoz, és Krisztina szüleitől hozományként kapta a kastély, és a környező birtokot.

A csodás díszkertben bukszusbokrok, 40 ezer rózsatő, stb. látványa fogadta a belépőt, akik csakis a grófi család tagjai lehettek.
Megfordultak itt Almásy és Károlyi grófok, a család ezekkel a nevekkel is összefonódott. Hiába no, tudtak beházasodni.
A 3 szintes épületben 72 helyiség volt, villany és gázvilágítás, vízvezeték, az alagsorban 30 helyiség állt az intéző, mosoda, raktár, stb. céljaira. A család a magasföldszinti 28 helyiségben lakott, 3 fürdőszobával. A tapétát Bécsből és Párizsból hozatták, a szobák parkettásak voltak, a fűtés légbefúvással történt, a kályháknak pedig a tapétával egyező színük volt. 
A franciakertben szökőkút, halastó, és fürdőmedence is helyet kapott. Szóval begyűrűzött a luxus Póstelekre.
A modern utókornak csak annyi maradt ebből, hogy a park végén lévő rendezvénysátorban éppen 280 fős lagzit tartottak. :-)

 Bővebben a kastélyról itt: http://www.wenckheim.hu/postelek.htm


A másnapi program a vár megtekintése volt. Erre a pillanatra már régóta vártam, hiszen 10 éves korom óta levelezek Zsuzsi barátnőmmel, akit iskolai levelezőpartnerként kaptam.
A Cseszneki iskola, mint várral rendelkező falu, és a Gyulai iskola, mint várral rendelkező kitalálták, hogy gyerekek levelezzenek egymással a váraik kapcsán. Hát mi a divattól elkezdve sok mindenről leveleztünk, de a várakról nemigen. A barátság megmaradt, így eljött az ideje a Gyulai vár megtekintésének is.

(Nyitva: 9-19-ig, belépő: 1500 Ft.)
Bővebben itt:  http://www.gyulaimuzeumok.hu/cikk.php?oldal=var

A várkonyha legérdekesebb része szerintem az alábbi tábla volt:



Jelenleg éppen a Gyulai várjátékok folynak, ezért néhány helység nem látogatható, de így is tetszett, élményt jelentett.

 Különösen a toronyba csigalépcsőn történő fölmászás, és körülnézés.
A kilátás remek, a vár melletti kis tó és szállodák mellett még egy másik országba is átláthatunk. A román határ a város szélén van.


Köszönöm barátaimnak ezt a kellemes hétvégét, vendégszeretetüket, idegenvezetésüket.
Továbbá köszönet Ágiéknak a dézsafürdőzésért, a finom sütiért, és külön köszönet Józsikának a töltött lángosért, ami nekem újdonság volt.
(A lángosban töltetlékek vannak, kolbász, sonka, szalámi, kukorica, gomba, stb. Jó laktató étel, lehet vele egész napos városnézésre menni.)
Elvégre azért Bakancs és Fakanál, hogy együnk igyunk és túrázzunk, járjuk be az ország szép helyeit.

Gyulát pedig mindenkinek ajánlom, hiszen a látnivalók mellett ott a remek fürdő is.







2014. július 1., kedd

Variációk meggy lekvárra

Hétvégén túra nem volt, meggyszedés, magozás, lekvár főzés viszont volt.
Háromféle lekvár készült a konyhámban, s nem is azért írom meg a receptet, mert valami különleges, hanem hogy mások is kedvet kapjanak, mert nem nagy dolog, sitty-sutty és kész a lekvár.
A végeredmény pedig legalább olyan jó érzés, mint egy túra teljesítése.

Mindhárom lekvárfajtához azonos arányokat használtam, koronás befőző cukorral készítettem.
A 3:1 cukorhoz 1,5 kg meggy és egy fél kg-os befőző cukor szükséges. Összesen 13-15 percig kell főzni az anyagot.

Az üvegeket tetővel együtt kiöblítettem, majd a sütőbe tettem. Vigyázzunk, 100 fok fölött a tetőt vegyük ki, mert megolvad. Viszont így teljesen csírátlanítjuk. A forró üveget addig tartom a sütőben, míg a lekvár elkészül, és persze kesztyűvel fogom meg őket. Hagyjuk a tepsiben, és úgy merjük tele, akkor még maszatolás sem lesz.

1. Csokis meggylekvár

A 3 kg meggyhez, és 1 kg 3:1 koronás befőzőcukorhoz fél tábla nagyon jó minőségű étcsokoládét kevertem, apróra törve. Összesen 15 perc alatt elkészült, (a magozás jóval tovább tart) és forrón az üvegekbe töltöttem. Néhány percre fejtetőre állítottam az üvegeket, majd letakarva konyharuhával hagytam kihűlni. A meggyet egészben hagytam.


2. Vörösboros meggylekvár

1,5 kg meggy, 1 doboz azaz fél kg 3:1 koronás befőzőcukor, 1,5 dl vörösbor. Főzés 15 percig, majd még forrón összeturmixoltam. A többi ugyanaz, forró üvegekbe forrón töltjük, ruha alatt hagyjuk kihűlni.

3. Kardamomos meggylekvár

1,5 kg meggy,  1 doboz 3:1 koronás befőzőcukor, 1 fél mokkáskanál kardamom, főzés 15 perc, turmixolás, üvegbe töltés, felfordítás, kész.

Mindhárom fincsi igazi meggyízű, és a pici adalékoktól olyan íze van, hogy érezni, de nem jelentős. Mintha.... szóval nekem nagyon ízlik.
Végeredmény: 16 üveg lekvár, sikerélmény, és az az érzés, hogy lekvárt főzni jó...